Sokak által ismert és látogatott város Hévíz, melynek tava a világon a második legnagyobb kiterjedésű, természet által alkotott termál tó. A hagyományait 200 éve gyarapító fürdő több százezer évi látogatóval büszkélkedhet, és ez csak növekedni fog az évek, évtizedek, talán évszázadok során. Akciós wellness hétvége ajánlatok közül a Termalfurdok.com weboldalt tudjuk ajánlani.

Vizének hőmérséklete még télen sem süllyed 26 fok alá. A forrásnál mért mélysége 38 méter. A napi vízhozam 80 millió liter víz, viszont így is csak két nap alatt tud teljesen kicserélődni a tó vize.

A legtöbb ember gyógyvize miatt becsüli, viszont csak kevesen tudják az egész történetet.

A Hévízi-tavat már a rómaiak is ismerték. Ezt onnan lehet tudni, hogy az 1980-as évek elején búvárok kutattak, és több pénzérmét is találtak. Ezen kívül egy oltárkövet is felfedeztek, melyet szintén a rómaiak „hagyhattak ott”.

Valószínűleg a szlávok és a germán népek is használták a tó gyógyvizét. Legelső írásos emlékünk 1328-ból származik, ugyanis egy oklevél említi „locus vulgarites Hewyz dictus”-ként. Ezután Szláby Ferenc megjelentette tanulmányát a tóról elsőként 1769-ben.

Gróf Festetics György (az idősebb) tudatosan építette meg a fürdőt a 18. században, aminek az eddigi történetben a legjelentősebb szerepe volt. A települést, amelyet mi ismerünk, 1946-ban hozták létre Hévízszentandrás és Egregy községek egyesítésével, majd megkapta a városi címet is 1992. május 1-jén, bár 1985 környékén még úgy tűnt, a nyirádi bauxitbányászat komoly veszélybe sodorta a tó állapotát.

A gyógyvizet nagyon sokan felkeresik, ezért ezt felismerve sok szállodát hoztak létre, melyeknek a befektetési összege minden bizonnyal megtérült a rengeteg turistalátogatás miatt.

A Központi Statisztikai Hivatal felmérései alapján Budapest után Hévízen töltik el a legtöbb időt, legalábbis a hotelekben és szállodákban töltött éjszakák száma alapján.

Ezáltal a turizmusra kívánja alapozni a jövőjét a város. Nem csoda, hisz messze földön híres a különleges gyógyvíz, melyet fiatalok és idősebbek is felkeresnek gyógyírként fájdalmaikra.